Európa jövője – Gulyás: komoly veszélyben van a szabadság

Budapest, 2018. május 23. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója köszöntő beszédet mond az Európa jövője címmel megrendezett kétnapos nemzetközi konferencia első napján a Várkert Bazárban 2018. május 23-án. A tanácskozást a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Századvég Alapítvány szervezte. MTI Fotó: Soós Lajos

A szabadság napjainkban komoly veszélyben van: a globalizáció és az azt mozgató üzleti érdek hadat üzent a közösségnek, ami mindenekelőtt „kőkemény kultúrharcot” jelent – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten szerdán.

Gulyás Gergely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány szervezte Európa jövője című kétnapos nemzetközi konferencia első napján mondott beszédet. Az eseményt a visegrádi együttműködés 2017-2018-as magyar elnöksége keretében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával rendezték.
A politikus úgy vélekedett, hogy a harc nem hagyományos formában zajlik, nem két kultúra csap össze, hanem a szabad világ értékei állnak szemben a „dekonstrukcióval”.
Van-e esélye a lokálisnak a globálissal szemben? – tette fel a kérdést, majd közölte: ez attól is függ, mi történik majd Amerikában, amely egy politikai forradalom után van.
Donald Trump elnök győzelme mindenki számára váratlan siker volt – mondta Gulyás Gergely, megjegyezve: az utóbbi időben a szólásszabadságot a politikailag korrekt beszédmóddal igyekeztek kiszorítani.
Holott a nyilvánosságot nem lehet és nem is érdemes monopolizálni – jelentette ki.
Felidézte, hogy az amerikai elnökválasztáskor „csak az úgynevezett független újságírás etalonjaként számon tartott CNN” nem volt hajlandó szembesülni az eredménnyel.
Hillary Clinton előbb ismerte be a vereségét, mint ahogy a hírcsatorna tudomásul vette az emberek döntését – közölte.
Bár Donald Trump elnökségéről korai ítéletet mondani, nyilvánvalóan az ő történelmi teljesítménye, hogy Hillary Clinton nem lett az Egyesült Államok vezetője – vélekedett Gulyás Gergely.
Nem a demokraták alkották a valódi ellenzéki pártot, hanem a média, amely azonban elhibázott politikát vitt – jelentette ki. Hozzátette, hogy Magyarországon ugyanezt lehetett tapasztalni alig két hónapja: a baloldali média vált a leghangosabb ellenzéki erővé, téves stratégiája azonban nem a kormány, hanem az ellenzék leváltásához vezetett.
A miniszter azt mondta, érdeklődve tekintenek arra, amit Donald Trump elért.
Győzelme örökre a politikatörténet része marad – jegyezte meg.
A folyamat arról szól, miként lehet visszaadni az embereknek a döntés jogát, egyidejűleg pedig előtérbe helyezni a nemzeti érdeket – vélekedett.
Szavai szerint a mögöttes elképzelés végtelenül egyszerű: le kell porolni és fel kell szabadítani a politikai korrektség béklyójába került demokratikus intézményrendszert.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország azért lépett be a NATO-ba, mert a szabad világ részesévé akart válni, ahol egyszerre érvényesülnek az egyéni és a közösségi jogok.
Így volt ez az Európai Unióval is, amely egyszerre kínálta a gazdasági felemelkedés és a nemzetek közötti egyenrangú együttműködés lehetőségét – fűzte hozzá.
Kiemelte: hisznek abban, hogy a szabad nemzetek igenis dolgozhatnak együtt, szövetségben.
Megbízhatóságra és kiszámíthatóságra van szükség, amihez az is hozzátartozik, hogy az ember felismeri a saját érdekeit, és tekintettel van mások érzékenységére – idézte Helmut Kohl néhai német kancellárt.
„A szabadság közösségi műfaj”, szabadság csak ott lehet, ahol egyén és közösség viszonya kölcsönös – jelentette ki Gulyás Gergely. Azt mondta, látják az élő amerikai közösségek mutatta példát, amelyben fontos a család, a kereszt, a templom és a zászló.
Úgy érzik, vannak olyan közös pontok, amelyek segíthetik a kölcsönös megértést az Egyesült Államok és Európa közötti vitákban. A miniszter idesorolta a hagyomány tiszteletét, a biztonság, az identitás megvédését, valamint a nemzet, az igazság iránti elkötelezettséget is.
Stephen K. Bannon, Donald Trump amerikai elnök korábbi kampányfőnöke és vezető stratégája Trump „Amerika az első” politikája és hatása Közép-Európára című angol nyelvű előadásában kiemelte: korunk alapvető kérdése, hogy van-e bátorságunk megvédeni a civilizációnkat azoktól, akik elpusztítanák.
A magyar nép erre választ adott, amikor a választáson elsöprő többséggel újra hivatalba juttatta Orbán Viktor miniszterelnököt – mondta.
Úgy vélekedett: manapság nem is politikai ellenzék működik, hanem a médiaellenzék.
Egyesek a liberális demokráciát csak addig tartották jónak, amíg ők nyerték a választásokat. Amikor elkezdtek kikapni, autoriter, „minidiktátor” lett rajtuk kívül mindenki – hangoztatta Stephen K. Bannon.
Bár az emberek szerették Barack Obama elnököt, nem gondolták, hogy el tudja hozni azt a változást, amelyre az országnak szüksége van. Az amerikaiak háromnegyede úgy gondolta, hogy az Egyesült Államok hanyatlik, a dolgozók nem támogatták a demokratákat, csak az elit – mondta.
Az alsó középosztálybeliek egy olyan vezető mögé akartak beállni, aki visszahozza Amerika régi fényét, újra naggyá teszi az országot. Erre épített Donald Trump a korábbi kampányfőnöke tanácsára.
A pénzügyi válság terheit a munkások viselték, az ő adójukból segítették ki a bankokat – mondta Stephen K. Bannon.
Úgy fogalmazott, hogy az elit a lehető legkapzsibb csoport, amely gyűlöli, semmirekellőnek tartja a dolgozókat.
Donald Trumpból még mindig csúfot űznek, nem ismerték be a vereségüket. Kitalálták, hogy Oroszország áll az eredmény mögött, pedig ez még viccnek is túlzás – mondta a korábbi kampányfőnök.
Stephen K. Bannon arról is beszélt, hogy Orbán Viktor ugyanazt indítja be az emberekben, mint Donald Trump, és lehetőséget kapott arra, hogy bizonyítson.
Az „Amerika az első” politikája nem akarja lerontani a már elért eredményeket, de más prioritásokat szeretne követni.