Elemzők: továbbra is kétszámjegyű béremelkedés lehet az idén

A versenyszférában tapasztalható jelentős bérnyomás és bérverseny, illetve a költségvetési szféra bérrendezéseinek hatásával magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők az áprilisi jelentős béremelkedést, amire több mint egy évtizede nem volt példa.

Az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is a szakértők szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel kiadott jelentés szerint áprilisban, a márciusi 12,8 százalék után, a bruttó és a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első négy hónapjában 11,9 százalékkal nőttek a keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A keresetek harmadik hónapja mutatnak kétszámjegyű éves növekedést. Az áprilisi 2,2 százalékos és az első négyhavi 2,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek rendre 12,1, illetve 9,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán az M1 aktuális csatornán a KSH frissen közölt adataira reagálva kiemelte, hogy már 52 hónapja nőnek a reálkeresetek Magyarországon, a tárca reményei szerint ez a bérnövekedés a következő hónapokban is tartós marad.
Varga Mihály hozzátette: a keresetek növekedésének mértéke pozitív értelemben egy kissé meglepő volt, mert a tárca úgy vélte, a reálkeresetek 8-8,5 százalékkal, a fizetések tavalyi növekedési ütemével nőnek majd.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint idén a 13 százalékot megközelítő mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet az idén. Míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31,0 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34,9 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Mivel jelentős számú vállalatnál április környékén sikerült lezárni az idei bérmegállapodásokat, így további gyorsulás várható az év további részében.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, éves átlagban meghaladhatja a 10 százalékot, míg az átlagos infláció 2,2 százalékosra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedésre lehet számítani az idén.
Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,2 százalékos lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP növekedésének gerincét a háztartások fogyasztása adhatja. Ürmössy Gergely véleménye szerint az idén a magyar GDP 3,7 százalékkal bővülhet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy az áprilisihoz hasonló gyors emelkedésre több mint egy évtizede nem volt példa, miközben a KSH statisztikái szerint tovább nőtt a foglalkoztatottság.
A nettó bérek erős dinamikája különösen kedvező a még mindig viszonylag visszafogott infláció mellett, így lehet a reálbérek növekedése kétszámjegyű. A jegybank friss előrejelzése alapján ez nem változik, hiszen egyrészt lefelé módosították az inflációs prognózisukat, másrészt továbbra sem látnak bérinflációs kockázatokat. A bérek emelkedésében továbbra is kulcsszerepet játszik az állami szféra, hiszen kommentárjában a KSH kiemelte, hogy az erőteljes emelkedésre hatással voltak az állami közszolgáltató cégeket érintő bérrendezések is. Ezzel párhuzamosan a versenyszféra dolgozói 12,6 százalékos átlagos bérfejlesztésben részesülhettek.
Az elemző szerint az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is. Ezzel kapcsolatban azonban továbbra is maradtak kérdőjelek, amelyek közül a legfontosabb, hogy bérkiáramlás mikor fog inflációs nyomásban lecsapódni, illetve az, vajon a magas számok mögött mekkora arányban áll valós bérnövekmény és mekkora a gazdaság fehéredéséből származó hatás. A pusztán statisztikai alapú növekmény ugyanis nem jelenik meg az elkölthető jövedelem növekedésében, azaz magyarázattal szolgálhat a fogyasztás mérsékeltebb növekedésére – tette hozzá.