Az MNB bátrabb hitelezést vár a bankoktól

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a bankoknak a mikro és a kis cégek, illetve a működőképes, de kockázatosabb vállalkozások hitelezésére – mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi rendszer elemzéséért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója a Privátbankár Kkv-Finanszírozás konferenciáján szerdán.

Az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) lezárása után az új, a tisztán piaci alapú kihelyezések mennyiségi szempontból rendben vannak, gyorsabb gazdasági növekedést azonban csak akkor lehetne elérni, ha a bankok elmozdulnak a működőképes, ám rizikósabb ügyfelek felé, természetesen a garanciaintézmények bevonásával – tette hozzá.
Fábián Gergely arra is kitért, hogy a hosszabb futamidejű hiteleket és a kamatok hosszabb időre történő fixálását is szívesen látná az MNB. Mindemellett több beruházási hitelt és olyan piaci kölcsönöket is szorgalmaznak, amelyek a hatékonyság javítására és a versenyképesség növelésére irányulnak – tette hozzá.
A második negyedévtől, amikor az nhp-kölcsönök már nem szerepeltek a statisztikákban, nem volt érdemi visszaesés a vállalati hitelezés felfutásában, egyedül a futamidőkben történt változás a rövidebb lejáratú termékek irányába és az új szerződéskötéseknél kevesebb a fix kamatozású hitel – összegezte a hitelösztönzésért is felelős igazgató, aki szerint az nhp fokozatos kivezetése így sikeresnek tekinthető. Mint mondta, az MNB által megszabott maximális 2,5 százalékos kamatmarzs igazodási pont az nhp után a piaci alapú hitelezésben is, nemcsak a kis- és közepes vállalkozások (kkv), hanem a bankok számára is.
Az nhp-n keresztül 40 ezer kkv-t sikerült elérni, ami 78 ezer ügyletet és 2800 milliárd forintnyi támogatott hitelt jelent – emlékeztetett Fábián Gergely, és megismételte, hogy a program két százaléknyi gazdasági növekedési többletet eredményezett és 20 ezer új munkahely létrehozásához járult hozzá.
Fábián Gergely a hitelgarancia intézményekről szólva azt várja, hogy azok a vállalkozások részesüljenek a szolgáltatásban, amelyek önállóan nem jutottak volna hitelhez vagy csak kisebb kölcsönt vehettek volna fel.
Vannak más modellek is a garanciaintézmények működtetésére, Japánban és Dél-Koreában például az állami garanciavállalás GDP-hez viszonyított aránya 4-5-szörös méreteket ölt a magyarországihoz képest – fűzte hozzá az MNB ügyvezető igazgatója.