Az emberi agyban a rácssejtek aktivitása összefügg a környezet méretével

0

Az emberi agyban a rácssejtek aktivitása összefügg a környezet méretével – állapította meg kutatók egy nemzetközi csoportja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (ELTE PPK) szakembereinek részvételével.

A kutatásról szóló tanulmány az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) legfrissebb számában jelent meg – közölte az egyetem az MTI-vel kedden.
A rácssejteket korábban Edvard és May-Britt Moser írta le rágcsálókban, a norvég tudósok 2014-ben Nobel-díjat kaptak eredményeikért.
“A rácssejtek működése mentális térképünk alapja, mert hozzájárul egy olyan, az agyunkban élő virtuális koordinátarendszer kialakulásához, melyben elmozdulásunk pontosan leképeződik” – olvasható a közleményben.
A Moser házaspár kutatásának egyik legfontosabb eredménye volt, hogy kimutatták, e koordinátarendszer léptéke független attól, hogy mekkora az a környezet, amelyben az állat van. A kutatókat azonban sokáig izgatta a kérdés, hogy vajon ennyire statikusan működnek-e a rácssejtek az emberben is – tették hozzá.
A kísérlet résztvevői tablet segítségével különböző méretű virtuális környezetekben tájékozódtak, melyek között volt kis hátsó udvar, de olyan nagy tér is, mint a Louvre egyik belső udvara. “Ehhez hasonló kísérletekben a rágcsálók rácssejtjei nem változtatják tüzelési mintázatukat, a mi kutatásunk azonban azt mutatta, hogy embereknél a rácssejtek aktivitása igenis összefügg a környezet méretével” – írták, hozzátéve, hogy ez a fontos különbség az emberi kognitív rendszer sokkal komplexebb természetéből következik, ami tehát a mentális térkép kialakításakor figyelembe veszi a környezet sajátosságait is.
“Vizsgálatunk rávilágít arra is, hogy bár a rágcsálókkal végzett kutatások fontosak az agykutatás szempontjából, ezeket az eredményeket nem mindig lehet egyszerűen kiterjeszteni és általánosítani az emberre” – összegezte Nádasdy Zoltán, az ELTE PPK egyetemi docense, a Texasi Egyetem kutatója és Török Ágoston, az ELTE PPK oktatója.
A kutatók a jövőben a virtuális valóság alkalmazásával folytatják a kísérleteket. Ez lehetőséget teremt a környezet olyan fokú manipulációjára, amelyet valós viszonyok között nem lehetne megvalósítani.
A szakemberek azt remélik, az új technológia kombinációjával végre bepillantást nyerhetnek az Alzheimer-kór korai felismerésében és kezelésében egyaránt kulcsszerepet játszó agyi terület működésébe.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Életmód

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Így válasszunk szőnyeget az otthonunkhoz

Segítünk, melyik helyiségben milyen szőnyeg a legjobb választás.  Lépett már olyan szobába…