2026. augusztus 20. – Államalapítás ünnepén

 Több mint ezer esztendeje vált Magyarország európai nemzetté. Hazánk huszonegy éve az Európai Unió teljes jogú tagja, megerősítve Szent István ezeréves döntését. Szent István nagyot alkotott, személyében a magyar nemzet új életútját kijelölő, alkotó egyéniséget, minden idők legnagyobb magyarját tisztelhetjük. Államalapító királyunk örökérvényű, a történelem által is igazolt döntést hozott: megtalálta a magyar nemzet számára legmegfelelőbb utat; szövetségre lépett Európával.

Illő, ha szent királyunk ünnepén az ő szellemében igyekszünk választ keresni néhány sorskérdésünkre. Az első és legfontosabb, amire szent királyunk intelmei figyelmeztetnek: az igaz hit megőrzése. Mai világunkban is aktuális, hogy az igazságnak, a valóságnak megfelelő képünk legyen a világról, az emberről, a világ és az ember értékéről, létünk értelméről. Hitünk, hűséges, pontos ismerete, tisztasága olyan érték, amely felülmúlja a pillanatnyi érzelmeket és hangulatokat. A krisztusi hit lehet a biztos erkölcs alapja, ezzel tudunk méltó emberi boldogságot teremteni. Ha van hitünk, képesek leszünk családi, országos, városi közösségünkben megújulni.

Szent Istvánnak volt egy igazi méltósága: nagyon tisztelte az embert, hiszen intelmében is felhívta a figyelmet arra, hogy Isten előtt minden ember egyenlő, ezért minden embert fajra és nemre való tekintet nélkül tisztelni kell. Embereit is arra tanította: szolgálatukat úgy végezzék, hogy minden embernek megadják a méltó tiszteletet. A szegénynek, az elesettnek is. Éppen ezért komolyan kell vennünk, hogy a szegény ember iránti felelősségvállalásunk erkölcsi kötelességünk. Nagyon fontos, hogy napjainkban egyre többen komolyan vegyük azt: mi mindnyájan felelősek vagyunk egymásért. Szükségünk van erre a felelősségérzetre azért, hogy méltó emberi életet tudjunk élni egyénben és közösségben is. Közösségben kell gondolkodnunk, mert minden ember közösségben nyeri el méltóságát. Szent István közösségben gondolkodott: népek, családok, egyének közösségében.

A türelem és az elfogulatlan ítélkezés elve ma is igen aktuális, hiszen a legszebb programhoz is elfogulatlan, tisztességes emberi magatartásra van szükség, mert az igazi kibontakozás az emberek belsejéből indul. Türelem, elfogulatlan ráfigyelés kell ahhoz, hogy az emberekben, a dolgokban, a helyzetekben megtaláljuk a jobbítás útját. Szent István király őszinte hit alapján vezette be népünket az európai népek közösségébe. Nem szeszélyes döntés volt ez részéről, hanem a kor parancsa. Szent István rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy népe körében a béke, az összefogás erős legyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy más, környékbeli nemzetekkel is békét keressünk, békében éljünk. Országot és életet épített Krisztus tanításának örök kősziklájára. Olyan kősziklára, amellyel nem múlik, a történelem viharai között föl nem darabolódik. Tehát ne veszítsük szem elől a kősziklát, erre építsük országunkat, városunkat és életünket. Ezen a szép ünnepen nézzünk magunkba, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy megtisztulva ünnepelhessünk.

Nem túlzás azt állítani: augusztus 20-a gyémánt tollal van beírva a magyar történelem lapjaira. Ameddig ezt a földet magyarok országának hívják, addig ez a nap soha el nem halványuló csillagként fog ragyogni nemzetünk történelmének szellemi égboltján. Ez a nap, évről évre, újból és újból eszünkbe juttatja, hogy a magyar történelem egyik világhőse Szent István királyunk.

Ajka magabiztos és erős város. Az ajkai lakosok értik és érzik a Szent István-i mű jelentőségét. Érzik ennek a feladatnak súlyát és megtartó erejét. A város fejlődésének dinamikáját máig az adja, hogy az itt élők beemelték életükbe az államalapító legfontosabb tanítását: az értékőrzés és az értékbefogadás egyensúlyának eszméjét!

Tollár Sándor