Anyák Napja – Többet ér egy szál virág és néhány jó szó – Köszöntjük az Édesanyákat

0

Az anyák köszöntésére már sok méltató szó elhangzott, az emberi érzésvilág hárfáján számos dallam felcsendült. Május első vasárnapján az Édesanyákat köszöntjük. Ez az az ünnep, amelynek fénye nem halványult el az utóbbi évtizedekben sem.

Erre a napra „virágesőt” jelzett a meteorológia. Hosszú, végeláthatatlan sorok kígyóztak a virágboltok előtt. Egy fiatal édesanya sétáltatta két kisgyermekét az utcán. Megszólítottam, egyetlen kérdést tettem fel neki: – Ha az anyaságról kellene megfogalmaznia a gondolatait, mi minden jutna eszébe? A válasza: – Szerintem az anyaság a világ legcsodálatosabb érzése!!!

Ez az őszinte mondat adta az apropóját annak, hogy erről a csodálatos hivatásról írjak, amelyik a legszebb, legfelemelőbb, amit nő betölthet: az ANYASÁG!

Egy gyönyörű kép rajzolódik ki a szemeim előtt, a csecsemőt a karján tartó édesanya képe. Felejthetetlen és mélyen megható pillanat a születés. A nemrég még gondtalan fiatal nő először pillantja meg, tartja kezében a saját gyermekét. Számára ő a legszebb kisgyermek a világon. Az Édesanya arcát még az elszenvedett kín torzítja, de a büszkeség, öröm, az anyaság érzése széppé teszi. Nem sejtheti, hogy mennyi felelősség, lemondás, elkötelezettség előtt áll… Órák alatt érik felnőtté, gondoskodó, féltő anyává. A teher, amit a természet ró rá, súlyos és nehéz. Nevelni, ápolni egy világra kéredzkedett kis jövevényt, nem könnyű feladat. A jó Édesanya egy mozdulatból, egy arckifejezésből kitalálja, mire van szüksége a kisgyermeknek. Szomorúak, bánatosak egymás nélkül, de mosolyognak, vidámak, ha egymás közelségét érezhetik.

Eltelik egy év… A kisgyermek ezt a szót mondja ki legelőször: „MAMA”. Nincs egy anya fülének ennél szebb zene! Míg felnő a gyerek, egyfolytában érte küzd, dolgozik. Sem hálát, sem ellenszolgáltatást nem vár a hosszú évekért. Értünk teszi… Csupán szeretetből és ragaszkodásból. Mégis, ha valami gondunk van, hányszor megbántjuk őt akaratlanul is! Őt, akit a világon a legjobban, máshoz nem hasonlítható szeretettel szeretünk.

De ő mindig megbocsát, mert ő az Édesanyánk. Csak addig vagyunk igazán szívünkben-lelkünkben gazdagok, míg van kinek mondanunk a bűvös szót: „MAMA, ÉDESANYA”.  A szeretetről, háláról mégis van, aki megfeledkezik. Hűtlenül elfelejti, milyen sokat köszönhet a mára már idős, ősz hajú, remegő kezű asszonynak… Most neki lenne szüksége a gondoskodásra, a féltő szeretetre, a segítségre. Mindennap a kaput figyeli: – Vajon ma eljön a gyermekem? – találgatja. De hiába vár! A hűtlen gyermeket leköti a munkahely, a családi gondok. Eszébe sem jut, hogy valahol egy anyai szív szomorúan vár rá.

Legalább anyák napján ne feledkezzünk meg róla! Nem kell nagy ajándék. Többet ér egy szál virág és néhány jó szó! A gyermek édesanyja elé áll, szemében a szeretet fénye izzik, kezében virágot szorongat, melyen hajnali harmatcseppek csillognak. Arcunk elárulja érzéseinket. Szívünket melegség járja át.

Az Édesanya átveszi a virágot. Szemébe a meghatottság könnyeket csal. Nem szól… Nem tud szólni, mert torka összeszorul.

Eddig tart az igazi ünnep, csak pillanatokig. Ez a néhány pillanat azonban gyönyörű. Nincs pompa, csillogás, agyondekorált színpad. Csak az anya és gyermeke van jelen, és a világ legnagyobb kincse: a SZERETET…!

A tavasz igazán legszebb ünnepei közé tartozik május első vasárnapja, az ANYÁK NAPJA. Az ünnepek közül az emberek számára a legszebb és legőszintébb.

Ennek a májusi vasárnapnak sajátos bája, varázsa van. Nehéz azt szavakba önteni, amit az ember a szívében érez… Gyermekek és felnőttek virágcsokrokat szorongatnak, hogy átnyújtsák az Édesanyáknak. Ők életünk megszépítői, támaszai, akik példát mutatnak a helytállásban az élet minden területén. Ők a boldogság megteremtői, gyermekeink nevelői. Az életben betöltött csodálatos és nehéz szerepük tiszteletet parancsol. Ezen a napon, és mindenkor hálával gondolunk rájuk, akik néha négy műszak után is mosolyogni tudnak, rácáfolva a sokszor emlegetett kifejezésre: a „gyengébb nem”…! Az Édesanyák sajátja az a tulajdonság, hogy egy-egy mosollyal, néhány kedves szóval feledtetni képesek gondot és fáradságot.

Ilyenkor, az ANYÁK NAPJÁN észre kell vennünk, hogy milyen sokat vállaltak, vállalnak értünk, gyermekekért. De ne csak az év egy napján jusson eszünkbe, hogy mit is tettek értünk. Az Édesanyák áldozatvállalása ugyanis határtalan. Az utolsó falatot is inkább megvonják maguktól gyermekeik javára. Az ANYÁK fájdalma a legnagyobb, ha gyermekeiket szenvedni látják. De vajon ki veszi észre az ő kínjukat? Az Édesanyák példát adtak és adnak emberségből, szeretetből. Kísérje hát őket is az év 365 napján ugyanilyen szeretet, megbecsülés és tisztelet! Simogassuk meg őszülő fejüket, fogjuk meg munkában elfáradt kezüket. Álljunk meg a temetőben elhunyt Édesanyánk sírjánál, miközben az emlékezés virágait elhelyezzük. Gondoljunk a felejthetetlen évekre, amelyeket vele töltöttünk. Az élet megy tovább. Emlékük azonban soha nem halványul.

Május e gyönyörű vasárnapján sok szeretettel köszöntöm soraimmal az Édesanyákat.  Azt kívánom, hogy még sokáig leljék örömüket gyermekeikben, unokáikban és dédunokáikban. Azok az Édesanyák, akik szellemileg vagy fizikailag sérült gyermekeket nevelnek, külön tiszteletet érdemelnek! Ők tudják bizonyítani, mi az igazi anyai erő és szeretet! Kimondom, amit sok gyermek érez, de szavakkal nem mindig tud kimondani: Számunkra ők a legdrágábbak a világon!!!

Fogadják ezt a köszöntőt úgy, mint szerető szívünk tavaszi virágát, melyet kedves Édesanyáknak adunk gyermeki szeretetünk jeléül! Kívánunk mindnyájuknak sok-sok örömet, boldogságot, erőt, egészséget és hosszú életet!

A gyermekek pedig ne feledjék, hogy mivel tartoznak az élet hordozóinak, az Édesanyjuknak!

Tollár Sándor

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Elismerés és köszönet az ajkai Tó Vendéglő kollektívájának

Amikor a közelmúltban kétszer is, tavaly szeptemberben újságíró kollégám és barátom temeté…