Ahmed H. ügye – Ellentmondásokba keveredett a vádlott a bíróság előtt

Szeged, 2018. január 8. Ahmed H. Cipruson élő szír állampolgár (első sor, j2) az ellene tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt indult per megismételt elsőfokú tárgyalásán a Szegedi Törvényszéken 2018. január 8-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Többször is ellentmondásba keveredett vallomása során Ahmed H. az ellene a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében folyó, megismételt elsőfokú eljárás hétfői tárgyalási napján a Szegedi Törvényszéken.

A 41 éves férfit a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével vádolja az ügyészség.
A Cipruson élő férfit a törvényszék 2016 novemberében bűnösnek találta, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta. Ezt a döntést azonban a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezte a bíróságot.
A vádirat szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.
Kóbor Jenő tanácsvezető bíró hétfőn Ahmed H. mintegy 150 oldalnyi nyomozati vallomását ismertette, és a vádlottat kikérdezve igyekezett feloldani az abban található ellentmondásokat.
A vádlott vallomása szerint akkor, amikor megérkeztek az átkelő szerb oldalához, ő azt hallotta, hogy a határ zárva van, de majd kinyitják. Az volt a célja, hogy a családját minél kevesebb kockázattal továbbvigye. Később a tömeg az kérte, hogy egy angolul értő ember menjen előre. Állítása szerint kétszer beszélt a magyar rendőrökkel, tisztelettel fordult hozzájuk, arra kérte őket, hogy nyissák ki a kaput a háború elől menekülő, békés emberek előtt, akik között gyerekek is vannak.
Azt vallotta, hogy egy afgán férfi vette el tőle a hangosbeszélőt, amellyel a tömeghez szólt. Úgy fogalmazott, mérges volt a kődobálókra, a hétfői tárgyaláson előbb azt mondta, ő maga nem dobált, később azt állította, a vele konfliktusba keveredő afgán férfit dobta meg, aki szidalmazta is.
Egy videofelvételt megtekintve korábban a férfi elismerte, hogy a kerítéstől kicsit távolabb követ tört, a tárgyaláson erre annyit mondott, elképzelhető, hogy így történt, de nem tud erre magyarázatot adni. Majd arról is beszélt, a könnygáz miatt elvesztette az önuralmát, nem tudott tiszta fejjel gondolkodni, köveket kapott föl és a tömeg más tagjaihoz hasonlóan dobált. Újabb kérdésekre azt mondta, nem emlékszik a történtekre.
Arról is ellentmondóan nyilatkozott, hogy értette-e a helyszínen dolgozó rendőrségi tolmács által elmondottakat.
A vádirat szerint a férfi volt azok egyike, akik ultimátumot adtak a magyar hatóságoknak a határ megnyitását követelve. A tárgyaláson azt állította, legfeljebb segítségként, figyelmeztetésképpen mondhatta a rendőröknek, hogy a tömeg le fogja dönteni a kerítést, azt határozattan tagadta, hogy a határ megnyitását követelte volna.
A per szerdán és pénteken a helyszíni felvételek levetítésével folytatódik.