Ab: gyermek jogellenes elvitele ügyében minden bizonyítékot fel kell tárni

0

A gyermek jogellenes elvitele miatt folyó eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell vennie, hogy egyértelműen megállapítható legyen a kiskorú érdeke – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti a gyermek érdekeinek kiderítését, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének – szögezte le a testület.
A konkrét ügyben a részben Spanyolországban, részben Magyarországon élő szülők házassága megromlott, és a magyar anya úgy döntött, hogy négyéves fiával és kétéves lányával Magyarországon akar élni. Az olasz származású apa azonban eljárást indított az anya ellen gyermek jogellenes elvitele miatt. A magyar bíróságok úgy döntöttek, hogy az anya jogellenesen hozta el Spanyolországból a gyermekeket.
Az anya ekkor fordult az Ab-hez alkotmányjogi panasszal, amelyben a tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint a bíróság ellehetetlenítette számára a bizonyítást például azzal, hogy nem rendelt ki igazságügyi pszichológus szakértőt, nem adott helyt az idősebb gyermek meghallgatására irányuló kérelemnek, tévesen állapította meg az idősebb gyermek szokásos tartózkodási helyét, és azt sem vizsgálta, hogy a gyermekek megfelelő környezetbe kerülnének-e Spanyolországban.
Az Ab-nek vizsgálnia kellett, hogy az egyes eljárási hibák összességében sértették-e a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot, figyelemmel a gyermekek érdekeire is.
A Magyarország által is kihirdetett, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezmény szerint az ilyen bizonyításnak arra is ki kell terjednie, hogy a visszavitel a gyermeknek testi vagy lelki károsodást okoz-e vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene-e számára. A gyermeknek a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát az alaptörvény is rögzíti.
Az Ab határozata szerint a konkrét ügyben a bíróságok a szakértő kirendelésére irányuló indítványt értelmezhető indokolás nélkül utasították el, ezzel az anyát lényegében az egyetlen lehetséges bizonyítási eszköz igénybevételétől fosztották meg. A bíróságok részletesen megvizsgálták azokat a körülményeket – így például a szokásos tartózkodási helyet vagy az elvitel jogellenességét -, amelyeket a nemzetközi és a hazai szabályozás megkíván. Nem vizsgálták azonban kellő alapossággal azt, hogy a visszavitel a gyermekek számára milyen pszichés vagy testi következményekkel járhat. Ez sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot, ezért az Ab megsemmisítette a támadott bírósági határozatokat.
Az Ab döntésében 13 alkotmánybíró vett részt, közülük hat – Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László – különvéleményt fogalmazott meg.
A határozat teljes szövege olvasható az Ab honlapján.

Alkotmánybíróság | Kisgyermekek jogellenes elvitele ügyében döntött az Alkotmánybíróság

A testület friss határozatában kiemelte: egy gyermek jogellenes elvitele kapcsán folytatott eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell venni annak érdekében, hogy egyértelműen megállapíthatóak legyenek a kiskorú gyermekek érdekei. Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti azt, hogy a gyermek érdekeire fény derüljön, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének.

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ezt már olvasta?

Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai a bértárgyaláson

Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai: míg előbbiek a jel…