A segélyhívást fogadó tűzoltók hibáztak a szolnoki halálos tűzeset idején

Nem a segélyhívó központ operátora, hanem a szolnoki katasztrófavédelmi tevékenységirányító központban a segélyhívást fogadó tűzoltók hibáztak, amikor nem küldtek fecskendős tűzoltóautót október 22-én az egy ember halálát okozó szolnoki tűzeset helyszínére – jelentette ki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője a katasztrófavédelem és a rendőrség közös sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

Matuska Zoltán közölte, hogy a két, egyébként évtizedes tapasztalattal rendelkező tűzoltó ellen, akik tévesen azonosították a körülményeket, fegyelmi eljárás indult, illetve feljelentést tett ellenük a Központi Nyomozó Főügyészségnél szolgálatban elkövetett kötelezettségszegés miatt.
Hablicsek Nikoletta, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ügyeleti főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a segélyhívó számokra – vagyis a nemzeti 105-re, a 107-re, Budapest, illetve Pest megye kivételével a 104-re és a nemzetközi 112-re – beérkező valamennyi hívás a rendőrség által Miskolcon és Szombathelyen működtetett segélyhívó központba fut be.
Azzal kapcsolatban, hogy a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete a tűzeset után kiadott nyílt levelében a „képzetlen” operátorokat hibáztatta a haláleset miatt és arra biztatta az embereket, hogy ne a segélyhívó központot, hanem közvetlenül a helyi tűzoltókat hívják, a főosztályvezető hangsúlyozta: nagy felelőtlenség bárkit arra biztatni, hogy ne a 112-es számot hívja.
Mint elmondta, a segélyhívó központok felállításának legfőbb előnye, hogy olyan esetben, amikor például a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők együttes beavatkozása szükséges, nem kell külön-külön felhívni ezeket, mert a központokban egy gomb megnyomásával együttesen riaszthatóak. Továbbá fogadják világnyelveken és a környező országok nyelvén is a hívásokat, amelyeket a kapcsolástól számított 5-15 másodpercen belül felvesznek.
Mindez azt jelenti, hogy hosszú perceket lehet megtakarítani, ami az adott esetben életeket menthet – hangsúlyozta.
Hozzátette, mobiltelefonról történő híváskor meghatározható a hívás helyszíne, vonalas híváskor pedig az előfizető neve és tartózkodási helye. Úgy fogalmazott: valamennyi hívást rögzítik, vagyis nem tudják, de nem is akarják palástolni, ha hibáznak.
Hablicsek Nikoletta közlése szerint a központok működése óta több mint 17 millió, csak 2017-ben mintegy 4,5 millió hívást fogadtak, és az idén csupán 47 panasz érkezett, amelyek közül 18 bizonyult megalapozottnak.
Kiemelte, a legnagyobb probléma, hogy a hívások 70 százaléka semmilyen beavatkozást nem igényel. Ezek 16 százaléka pedig kifejezetten rosszindulatú hívás, például felnőttek káromkodnak vagy iskolás gyerekek szórakoznak, közben lefoglalják az operátorokat és leterhelik a rendszert.
Kitért arra: az elmúlt időszakban sok valótlan információ jelent meg a médiában a 112-es hívószámmal kapcsolatban, ezek azért veszélyesek, mert alkalmasak a lakosság elbizonytalanítására.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, a segítség akkor érkezik meg a leghamarabb, ha a bejelentők nem vitatkoznak, hanem a legjobb tudásuk szerint válaszolnak az operátorok kérdéseire, mert munkatársaik egy bevett protokoll szerint járnak el. A kérdések jogosságának vitatása ugyanis percekkel meghosszabbíthatja a segítség megérkezését – hangsúlyozta Hablicsek Nikoletta.
A sajtótájékoztatón lejátszották az egyik, a sajtóban negatív példaként felhozott segélyhívás hangfelvételét. Ebből kiderült, hogy az operátorok két perc alatt elindították a segítségnyújtást, miközben a cikkben több mint 10 perces huzavona szerepelt.