Bolygókból álló szomszédságunk óriásinak hat, de a Tejútrendszerhez vagy a teljes Világegyetemhez viszonyítva a Naprendszer is eltörpül. A galaxisunkkal, vagy a Világegyetemmel összehasonlítva apró pontok vagyunk egy apró ponton. Elenyészően kicsik. Naprendszerünk határán túllépve a távolságok akkorára nőnek, hogy már nincs értelme számolni a kilométereket. A csillagászok ezért más mértékegységben, fényévekben mérik a távolságot. A fény 300 ezer kilométert tesz meg egy másodperc alatt. A fényév az a távolság, amit a fény egy év alatt tesz meg. Másodpercenként 300 ezer kilométer szorozva percenként 60 másodperccel, szorozva óránként 60 perccel, szorozva naponta 24 órával, szorozva 365 nappal. Egy év alatt a fény mintegy 9 és fél billió kilométert tesz meg. Viszonyításként, a fény egy év alatt több mint 230 milliószor futhatná körül a Földet. 9 és fél billió kilométer nagy távolság, de még a fényév alkalmazása is csak alig teszi felfoghatóbbá a Világűrben mérhető távolságokat. A legközelebbi csillagok fényévekre, a legközelebbi galaxisok több millió fényévre vannak. Az Univerzum pedig ennél is sokkal nagyobb. A Nap és a legtávolabbi bolygója, a Neptunusz közötti távolság 4 és fél milliárd kilométer.A legközelebbi csillagok viszont fényévekre vannak. Galaxisunk, a Tejútrendszer átmérője 100 ezer fényév. Az Világegyetem azonban sokkal nagyobb ennél. Sok tízmilliárd fényévnyi távolságokat az elménk nem is képes feldolgozni. Ilyen roppant méretek létezését szinte lehetetlennek látjuk. Ez az oka, hogy hosszú időn át fel sem ismertük, hogy mekkora Univerzumban élünk. 80 éve még azt hittük, hogy az egész Világegyetem abból áll, amit ma Tejútrendszerként ismerünk. Akkoriban ez reális elképzelés volt. A Tejútrendszer ugyanis hatalmas. Ha a Tejútrendszer egyik szélén állnánk, ahol élünk, egy nagyon erős fényű zseblámpával, akkor a bekapcsolása után 100 ezer év telne el, míg a fény átjut a galaxis egyik széléről a másikra. Mivel ilyen nagy, nem meglepő, ha azt gondoltuk, hogy a Tejútrendszer az egész világ. Most viszont már tudjuk, hogy csupán egy a Világegyetem sok száz milliárd galaxisa közül. Ez olyan rengeteg galaxis, hogy ha mindegyik egy borsószemmé változna, akkor egy egész sportcsarnok megtelne velük. Minden ilyen galaxis több tíz-, vagy akár több százmilliárd csillagot tartalmaz. Az Univerzumban így összesen több a csillag, mint amennyit a legtöbben el tudnánk képzelni. Hogy mekkora a világűr? Gondoljunk csak a homokszemekre! Minden maroknyi homokban 8 millió homokszem van. Az egész bolygón körülbelül 1000 billió homokszem lehet. Ez mégis semmi a világűrhöz képest. Már tudjuk, hogy a galaxisok száma nagyjából több százmilliárd, és minden galaxisban csillagok milliárdjait találjuk. Valóban igaz tehát, hogy a világűrben több a csillag, mint amennyi homokszem van a Föld valamennyi tengerpartján összesen.
