Balog: 2020-ig megszűnnek a monstre gyermekotthonok Magyarországon

Székesfehérvár, 2017. június 21. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszélget egy gyerekkel a gyermekvédelmi törvény 20. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztató után Székesfehérváron, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központban 2017. június 21-én. Aháttérben Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára (j2, takarva). MTI Fotó: Bodnár Boglárka

A túlzottan nagy gyermekvédelmi intézmények kiváltása 2020-ig befejeződik, uniós forrásból, 5,8 milliárd forintból legfeljebb 12 személyes lakásotthonok, valamint családias környezetet biztosító, maximum 48 személyes létesítmények jönnek létre – ismertette az emberi erőforrások minisztere szerdán Székesfehérváron.

Balog Zoltán a Húszéves a gyermekvédelmi törvény címmel tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a gyerekek családba vagy családias környezetbe helyezésének a „monstre” gyermekotthonok kiváltása a harmadik lépcsője. Emlékeztetett arra, hogy első lépésként – a törvény változásával – a 12 évesnél fiatalabb egészséges gyerekek már nem kerülhetnek otthonokba, csak családhoz, második lépésként pedig a nevelőszülői lét foglalkoztatási jogviszonnyá vált, magasabb bér, nyugdíjjogosultság és tb-jogosultság kíséretében.
A tárcavezető megjegyezte, hogy Székesfehérvár kiváló példája annak, amit a gyermekvédelem és gyermekjóléti ellátás területén szeretnének elérni: a korábbi nagy, mintegy 200 fős csecsemőotthon helyett egy 48 gyermek ellátására alkalmas, több egységből álló otthonrendszer jött létre.
Balog Zoltán a húszéves gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy politikai konszenzussal fogadták el 1997-ben. Hozzátette: a folytonosságot szeretnék fenntartani, a reformok is mindig kapcsolódnak az előző intézkedésekhez, mert a folytonosság az egyik legfontosabb eszköz a működtetésre fordított pénzen és az emberi erőforráson túl.
A miniszter kiemelte: 2010 óta a gyermekek jólétét szolgáló szemléletváltás zajlik, ami azt jelenti, hogy „a gyermekvédelembe vett gyerekek útja nem egyirányú”. Azt szeretnék elérni, hogy a családokból kikerülve ne legyen végérvényes, visszafordíthatatlan a gyerekek sorsa, hanem vissza lehessen fordulniuk, lehetőségük legyen családot, családias környezetet találni – mondta.
Balog Zoltán szerint a szemléletváltás jó példája az, hogy míg 1998-ban, a törvény elfogadása utáni évben a gyermekvédelmi szakellátásba vett gyerekek 40 százaléka volt nevelőszülőnél, ma ez 65,7 százalék.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár úgy vélte, hogy húsz év alatt paradigmaváltás valósult meg, hiszen „ma már a gyermekvédelem nem a gyivik világa, hanem ma a gyerekekről szól”.
Mint mondta, olyan gyermekvédelmet építenek, amely a gyermekek számára a teljes és boldog élet esélyét kínálja. Hozzátette: az egymilliárd forintos életkezdési program és a tehetség kibontakoztatási program is ezt szolgálja.
Novák Krisztina az Integrált Jogvédelmi Szolgálat főosztályvezetője elmondta, hogy elsődleges feladatuk a gyerekek segítése jogaik és kötelezettségeik megismerésében, az esetleges jogsérelmek felismerésében.
Ennek érdekében tavaly speciális gyermekjogi mesekönyvet készítettek, amely gyereknyelven ismerteti a jogokat, a jogsérelmeket. Múlt héten pedig gyerekjogi roadshow-t tartottak, ahol több mint tízezer gyereket megszólítottak a jogtudatosításról szóló játékos környezetben.
Radoszáv Miklós, a Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Ellátások Országos Szakmai Kollégiumának tagja hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem közösségi felelősségvállalás. Megjegyezte, hogy húsz évvel a törvény elfogadását követően színes ellátórendszer alakult ki, ahol minden gyerek igényének megfelelő szolgáltatást nyújtanak.