Belföld Újévi köszöntő – Áldott, békés, boldog újesztendőt, ajkaiak! Közzétett 4 hét telt el 0 Boldog 2026-os esztendőt! Eljutottunk ehhez a perchez is, amikor a 25-ös 26-osra fordul át. Az óra megy tovább, azon nincs mit nézni. A fürge mutató nem ad választ rá, hogy az idő épp’ merre viszi életünket. A jövő mindig titkokkal teli, de van rá befolyásunk, bizakodással tekintsünk rá, hiszen alakításához itt az akaratunk és az erőnk is. Egyedül nem sokra mennénk, de ahhoz elegen vagyunk, hogy együtt fordítsunk sorsunkon. Ha jobbat akarunk, nem téveszthetjük szem elől egymást. A jövő megjutalmaz bennünket, ha az értéket találjuk meg először a másikban. A reményé, az örömteli várakozásé ez az ünnep. Kívánom, hogy legyen egészségünk, és legyen erőnk a jóra. Álmodjunk merészet jövőről, családról, városunkról. Ha kezünket egymás felé nyújtjuk, csodákra vagyunk képesek. Mennyi rosszat legyőztünk már, hány megpróbáltatást hagytunk magunk mögött. Az év utolsó napjának éjszakája mindig megérinti szívünket. Eltelt egy esztendő, kinek szélsebesen, kinek bánatokkal teli, kinek eredményesen, de eltelt. Megilletődve vetünk búcsúpillantás a távozóra, hogy máris reménykedve nézzünk az eljövendő elé. Amikor tizenkettőre ér az óra mutatója, mintha megállna az idő, hogy átérezhessük, valami befejeződött, visszavonhatatlanul elmúlt, és magunkba nézhessünk, hogy helyesen cselekedtünk, gondolkodtunk, éltünk-e szilvesztertől szilveszterig. Pedig az idő eközben sem pihen, a jó öreg Föld sem tétovázik, forog, forog, s mi még csak el sem kezdhettük a hirtelen számvetést, máris átfordul velünk az újévre. És nekünk tovább kell tennünk szünet nélkül a dolgunkat. Az ünnep felemelő perceiben a gyöngyöző italt kortyolgatva gondoljunk azokra, akiknek nem jut sem békés otthon, sem ünnepi vacsora. Nem menekülhetünk bajaink elől szilveszteri álarcaink mögé. Gondolnunk kell a magányosokra, a megalázottakra, a hajléktalanokra, az éhséget szenvedőkre, a hideg utcákon kóborlókra. Fényben vigadók gondoljunk a homályban szomorkodókra, szerencsések a szerencsétlenekre. Nem ünneprontó szavak ezek, csupán a lelkiismeret szavai…! Ajka városa mindenkinek otthona, aki itt él: öregről, betegről, hajléktalanról nem mondhat le senki. Jöjjön el a békesség esztendeje, köszönjön ránk a kézfogások ideje, érezzük az összetartozás biztonságát. Enyhüljenek a szívek, a gondolatok és a mondatok. Gyarapodjunk lelkiekben, éljenek az édesanyák, a családok, és rászoruló egyedül ne maradjon. Legyen okunk a derűre, s ha még nem lenne elég gyakorlatunk benne, magunkon is tanuljunk meg nevetni. Váljanak valóra vágyaink, 2026 legyen jeles évünk, legyen a boldog várakozásunk éve, hozzon egészséget, békességet és sikert. Tartsa össze a családokat a szeretet, városunkat a megbecsülés! A megilletődés perceiben, miközben szeretteinknek minden jót kívánunk az újesztendőre, lelkünk mélyén fogadkozások születnek egyéni sorsunk javítására. Legyen ott ezek között a másokért élés, a másokkal törődés is, hogy emberségesebb legyen az élet. Milyen szép ajándék lehetne, ha az újesztendő küszöbét félelem nélkül, bizakodva léphetnénk át! 2026-ban őrizze meg számunkra az ég mindazt, ami már javunkra van, és engedje jóra fordulni, amit jobbnak látni szeretnénk! Legyünk egészségesek és teljesüljenek vágyaink. Erre emeljük poharunkat, és kívánunk minden ajkai lakosnak ÁLDOTT, BÉKÉS, SIKEREKBEN, EGÉSZSÉGBEN ÉS ÖRÖMÖKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJESZTENDŐT! Tollár Sándor
