Mátyás király korát idéző kiállítással nyitották meg a veszprémi Gizella-napokat

Mátyás korát idéző kiállítással nyitották meg a 27. veszprémi Gizella-napokat. A tíznapos kulturális rendezvényt megnyitó tárlat Porga Gyula polgármester szavai szerint azt üzeni, hogy Mátyás király tanult Európától és egyúttal példát is mutatott az európai népeknek.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) beszédében hangsúlyozta, hogy a Gizella-napok során a múlt és a jelen kulturális értékeit ünnepli a város.
Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója elmondta, hogy a kiállításon tablókon követhetők nyomon Mátyás király jelentős tettei, korának történelmi, egyházi vonatkozásai. Látható egyebek mellett Mátyás pápai követnek írott levele 1478-ból, a király portréját ábrázoló pénzérmék, pecsétek valamint korabeli tárgyak, köztük egy övcsat és egy patrontáska.
Földesi Ferenc filológus, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója a Mátyás korabeli egyházi elit kultúrájáról szólva elmondta, hogy a 15. század második felében jelentős filozófiai és teológiai fordulat következett be, amely Itáliából indult.
Mint felidézte, a humanizmust nyelvi, retorikai, valamint történeti és teológiai fordulat is jellemezte. A retorikai fordulat az antik szövegek „átfordításában”, míg a teológiai fordulat az újplatonikus filozófia megjelenésében érhető nyomon, amely az emberi lélek és az Isten közti „közvetlen átjárást” hirdeti.
A korszak magyar egyházi elitje, amelynek tagjai közül sokan Itáliában tanultak, közvetlenül értesültek ezekről a folyamatokról, a teológiai váltásról – fűzte hozzá.
Fáy Zoltán könyvtáros, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár igazgatója a Hunyadi család és a ferencesek közti szoros kapcsolatról beszélt. Felidézte, hogy a Hunyadiak számtalan kolostort alapítottak és támogatták is a szerzeteseket.
A Hunyadi-család és a ferencesek hasonlóan gondolkodtak arról, hogy a belső és a külső védelmet egyszerre kell megerősíteni és míg az előbbit a vallásosság elmélyítésében látták, addig a külső ellenség, a török ellen is együttesen igyekeztek fellépni – mutatott rá.
Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke Mátyás királyról szólva elmondta, hogy számtalan erénye mellet jelentősen fellendítette a történetírást, európai hírű könyvtárat hozott létre és több nyelven beszélt.
A reneszánsz képzőművészetet rendkívül kimagaslónak nevezte az érsek, miközben szólt arról is, hogy az egyházi erkölcs akkoriban jelentősen fellazult, ami az egyházi személyek fényűző életvitelében nyilvánult meg.
Mátyás a legnagyobb magyar uralkodók egyike volt, aki elérte, hogy a magyarok jelentős szerepet kapjanak Európában – húzta alá Márfi Gyula, hozzáfűzve, hogy ez lenne manapság is a cél.
Szőcs Géza költő, író Mátyás király családjáról szólt, kiemelve, hogy Mátyás királyról a mai napig nem született olyan irodalmi mű vagy film, amely hűen visszaadná a történelmi személyiség valódi nagyságát.
Mátyás egyházpolitikája és egyházművészet Mátyás király korában című kiállítás október végéig látható a Szent Imre-templomban.
A Gizella-napok programsorozata idén 27. alkalommal, 25 helyszínen 75 programmal várja az érdeklődőket. A rendezvény fő műsora jövő szombaton este lesz a Szentháromság téren, ahol fellép a Honvéd Együttes, ünnepi beszédet mond Zoób Kati divattervező. A kulturális programok mellett családi, gyermek-, valamint sportrendezvények és népművészeti kirakodóvásár várja a látogatókat jövő vasárnapig.