Szijjártó: egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését

Egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.

A hatályos jogszabályok és szerződések világosan rögzítik a tagállamok jogait és kötelességeit, mindenki számára ugyanazokat – mondta, megerősítve: Magyarország semmilyen olyan javaslattal nem ért egyet, ami zsarolási potenciált adna bárkinek a kezébe a szerződés szerint járó kifizetésekre vonatkozóan.
Nyugat-Európában többször is megpróbálták úgy beállítani az uniós forrásokat, mint amelyek „valamifajta jófejség nyomán” járnának a közép-európaiaknak, vagy mintha humanitárius adományok lennének – tette szóvá a tárcavezető, kifejtve: ez nem így van, a források járnak Közép-Európának, miután megnyitotta saját piacait, ahol a nyugati cégek óriási profitot tehettek zsebre. Ez nem egy egyirányú utca, mindenkinek teljesíteni kell a kötelezettségét – fogalmazta meg Szijjártó Péter.
Jelezte azt is, hogy a forráselosztásra vonatkozó objektív feltételrendszert jogszabályok rögzítik, ha valaki módosítani akarná azokat, akkor meg kell tennie javaslatát és lefolytatni a szükséges jogi eljárásokat. Értékelése szerint ha szubjektív kritériumokat akarnának bevezetni, akkor egy zsarolási kapacitást lehetne ezzel kiépíteni, ez pedig ellentétes lenne az uniós szerződésekkel.
A miniszter beszámolt arról is, hogy a következő hónapokban komoly vitákra számít a következő hétéves költségvetési keretről. A vitás területek közé sorolta az agrártámogatásokat, jelezve: az előterjesztők meg akarják kurtítani azokat, Magyarország viszont a franciák oldalán állva ellenzi ezt.
Szijjártó Péter szerint ugyancsak komoly viták várhatók a kohéziós forrásokról.
Megjegyezte azt is, hogy az unió új kihívások előtt áll, a legutóbbi ciklus forrásainál például még nem volt migrációs válság, terrorfenyegetettség, biztonsági kihívás, most viszont mindezekkel szembesül a közösség. Reflektálni kell az új helyzetre – jelentette ki, jogos felvetésnek minősítve, hogy a közös külső határt védő országok segítséget kapjanak.
A tárcavezetőt kérdezték arról, hogy az osztrák kormány döntött az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék árszínvonalhoz kötéséről. Ezt tisztességtelen és méltánytalan lépésnek nevezte arra hivatkozva, hogy az ott dolgozókat pontosan annyi adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, mint az osztrákokat, ezért azonos családtámogatásra lennének jogosultak. Bár Ausztria fontos partnere és sok fontos kérdésben szövetségese Magyarországnak, ez itt egy súlyos vita, amely más országokat és uniós jogszabályokat is érintenek – fejtette ki.
Azt is példaként hozta, hogy amikor a britek hasonló tervet vetettek fel, akkor az Európai Bizottság gyorsan lépet, s ebben az esetben is ezt várja.
A külgazdasági és külügyminiszter a marrákesi politikai deklaráció elutasítását azzal indokolta, hogy az ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel. Mint mondta, az egyebek mellett új migrációs útvonalak kidolgozását, a migráció menedzselését tartalmazta, továbbá azt, hogy a migránsok között ne lehessen jogi státusz alapján különbséget tenni. Ez mind az afrikaiak álláspontja – mutatott rá, bírálva, hogy Európa ebben, illetve a New York-i globális tárgyalásokon is „az afrikaiak mögé áll be” ahelyett, hogy saját érdekeit védené.
Közölte azt is, világossá tették, hogy a Rabat-folyamatnak tagja marad Magyarország, mert a több mint egy évtizeddel ezelőtt megfogalmazott eredeti célkitűzéssel egyetért. Ebben azt fogalmazták meg, hogy az uniós forrásokat úgy kell felhasználni Afrikában, hogy az csökkentse, megállítsa a kiáramlást.
Faggatták arról is Szijjártó Pétert, mire számít amiatt, hogy Magyarország nem csatlakozott az uniós vezetők kínai befolyás elleni kiállásához. Azt felelte: semmilyen rövidtávú következményre nem számít. Azt is megjegyezte: a 17 közép-európai ország és Kína kereskedelmi forgalma meg sem közelíti a Németország és Kína, Franciaország és Kína, vagy Olaszország és Kína kereskedelmi forgalmát. Egyszerűen nonszensz, hogy a közép-európaiakat bele akarják kényszeríteni abba, hogy valamilyen oknál fogva Kína bírálatával csökkentsék a saját gazdasági érdekérvényesítő képességüket – hangoztatta.
A miniszter nem tartotta egyenes magatartásnak azt sem, hogy az Egy övezet, egy út csúcstalálkozón számos ország miniszterelnöke ott volt, de nem hangoztatta ezen álláspontjait, majd most, amikor a kínaiak nincsenek jelen, gyorsan papírra vetik véleményüket.