Ombudsman: aggályos a felügyelt kapcsolattartás feltételrendszere

Az alapvető jogok biztosa szerint komoly aggályokat vet fel a család- és gyermekjóléti központokban biztosított felügyelt kapcsolattartások feltételrendszere, szabályozási környezete, valamint az érintett szervek együttműködése és eljárása is.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Székely László ombudsman a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy egy nagyszülő nem találkozhatott az unokáival a jogerős határozatban megállapított havi egy napon, mert a gyámhatóságnak nem volt kapcsolattartásra alkalmas helyisége.
A biztos jelentése szerint a kapcsolattartás a gyermek jogai közé tartozik. Hozzátette, Magyarországon a kapcsolattartási jog biztosítása a gyámhatóságok, a felügyelt kapcsolattartás biztosítása a család- és gyermekjóléti központok felelőssége, de önkéntesen a család- és gyermekjóléti szolgálatok is biztosíthatják ezt.
A konkrét ügyben a hatóság elismerte, hogy feloldhatatlan és jogellenes helyzet alakult ki, és emiatt a felügyelt kapcsolattartás 2015 novembere óta nem valósulhatott meg. Ez sérti a jogbiztonságot, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás követelményét, a kapcsolattartásra jogosult panaszos tisztességes eljáráshoz és a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát is – hangsúlyozta az ombudsman.
A biztos országos szinte is kiterjesztette a vizsgálatot. Feltárta, hogy a felügyelt kapcsolattartásokra vonatkozó jogerős határozatokban foglaltak esetlegesen valósulnak meg a kapcsolattartási ügyelet tárgyi feltételeit megfelelően részletező jogi szabályozás hiánya, valamint a személyi és a tárgyi feltételek elégtelensége miatt, a pótlás pedig nehézkes.
A közlemény szerint kiemelt probléma a szakemberek hétvégi elérhetőségének biztosítása. A kapcsolattartási ügyelet részletszabályainak kidolgozásakor a hétvégi alkalmak esetében is olyan minimumkövetelményeket kell meghatározni, amelyek rögzítik, hogy mely napokon, milyen időtartamban, milyen lehetséges ellentételezés mellett teremthető meg a felügyelt kapcsolattartás.
Székely László megállapította, hogy az intézmények közti hatékony együttműködés hiánya akadályozza a felügyelt kapcsolattartás átmeneti jellegének biztosítását és az észszerű időn belüli továbblépés lehetőségét. A gyámhatóságok nem fordítanak kellő figyelmet és nem építenek azokra a javaslatokra sem, amelyek az érintettekkel közvetlen kapcsolatban álló család- és gyermekjóléti központoktól érkeznek.
Aggályosnak tartja azt is, hogy a megállapodást az első kapcsolattartáskor kötik meg, a házirendet pedig szintén akkor ismertetik, és ezzel csökken a kapcsolattartásra akkor fordítható idő.
Az ombudsman felkérte a konkrét ügyben eljáró gyámhatóság vezetőjét, hogy soron kívül tegye meg a szükséges intézkedéseket a felügyelt kapcsolattartási alkalmak pótlása és jövőbeli biztosítása érdekében.
Az emberierőforrás-miniszternek azt javasolta, hogy kezdeményezze a hatályos jogszabályi rendelkezések kiegészítését a kapcsolattartási ügyelet biztosításának alapvető tárgyi feltételeire, az alkalmak pótlására, a hétvégi kapcsolattartás biztosítására vonatkozó minimumszabályokkal. Továbbá tekintse át a család- és gyermekjóléti központok kapcsolattartási ügyeletei személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását. Kezdeményezte azt is, hogy intézkedjen egy külön kapcsolattartási ügyeletekre vonatkozó szakmai módszertani útmutató elkészítéséről, kiadásáról.
Székely László felkérte a kormányhivatalok vezetőit, hogy a gyámhatóságok a felügyelt kapcsolattartás elrendelésekor fokozottan működjenek együtt a család- és gyermekjóléti központokkal, döntéseik indokolásakor adjanak figyelemfelhívó tájékoztatást a kapcsolattartásra jogosultnak a felügyelt kapcsolattartást biztosító gyermekjóléti központ, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat elérhetőségéről, valamint hívják fel a figyelmet az előzetes bejelentkezési kötelezettségre – olvasható a közleményben.