Egyszerre okoz drámainak mondható gondokat a világ számos pontján fellépő vízhiány és a hatalmas mennyiségben hirtelen lezúduló esőzések, illetve a vizek szennyezése – hívta fel a figyelmet Áder János csütörtökön Kapuváron, ahol a víz világnapja alkalmából a Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium diákjainak tartott előadást. A köztársasági elnök hangsúlyozta a klímaváltozás nem csupán fenyeget, a klímaválság a mindennapok részévé vált, számolnunk kell annak következményeivel. Áder János vetített képekkel, filmrészletekkel színesített, egyéb szemléltetőeszközöket is felvonultató előadásában arra is felhívta a fiatalok figyelmét, hogy mindenkinek személyes feladata és felelőssége van a védekezésben. Szavai szerint sokszor az olyan egyszerű dolgokkal is sokat lehet tenni, mint a fűtést és hűtést szabályzó termosztát egy-két fokkal való letekerése vagy a takarékosabb vízfelhasználás, illetve a szelektív hulladékgyűjtés. A köztársasági elnök előadásában megemlítette, hogy a napokban érkezett haza Brazíliából, ahol a Víz Világfórumon vett részt. A kép, ami ezen a fórumon is kirajzolódott, drámai képet mutat, a klímaváltozás pedig szavai szerint eltérő mértékben, de minden országot, minden egyes embert érintenek. Ismertetése szerint a Földön ötből két ember ma már vízhiányos régióban él, 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet inni, 4,5 milliárd ember szennyvízének a kezelése nem megoldott, a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Áder János Fokváros példáját hozta fel, ahol az elmúlt években olyan méreteket öltött a vízhiány, hogy egyre jelentősebb korlátozásokat kell bevezetni, idén már előfordulhat, hogy el kell zárni a csapokat és az egyre nagyobb lélekszámú lakosság csak a külön erre kialakított elosztópontokon tud majd hozzájutni az ivóvízhez. A köztársasági elnök szerint ma még kevés az olyan hely ahol a fokvárosihoz hasonló problémák lennének, de nem lehet tudni, hogy melyik nagy világváros – esetleg Peking vagy London – a következő. A köztársasági elnök előadásában felidézte az amerikai Hustont a hurrikán után négy napon át sújtó hatalmas esőzéseket, amikor szavai szerint 50 Balatonnyi víz zúdult a térségre, hatalmas károkat okozva. Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot is évről-évre egyaránt fenyegetik árvizek és az aszály. Az árvíz ellen szavai szerint a gátak megemelésével és árvízvédelmi tározók megépítésével védekezhetünk, az aszály ellen pedig az öntözéses területek növelésével, illetve szárazságtűrő növénykultúrák meghonosításával. Kitért arra is, hogy Magyarországon komoly előrelépések történtek a szennyvíztisztítás és szennyvízkezelés területén, sőt magyar mérnökök olyan víztisztítási technikákat dolgoztak ki, amelyeket nemzetközileg is elismernek. Példaként bemutatott egy olyan napelemekkel működő víztisztító rendszert, amelyet ott is lehet alkalmazni, ahol nincs elektromos áram, a megtisztított iható vizet pedig gyorsan lebomló környezetbarát csomagolásban juttathatják el a rászorulókhoz. Áder János előadása végén kijelentette: tovább kell csökkenteni az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, nem szabad engedni, hogy több mint két fokkal emelkedjen az átlaghőmérséklet, ennek érdekében pedig szavai szerint nem elegendő betartani a párizsi klímacsúcson tett vállalásokat, de újabb önkéntes vállalásokra, hatékonyabb csökkentésre van szükség.
