Párizs 2024 – A szervezők Budapesten tanulmányozzák a mintának tekintett Duna Arénát

0

A 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottsága Budapesten tanulmányozza a Duna Aréna épületét, részletes tervezését és kivitelezési módszerét, mert a franciák szerint ez ma a világ legjobb versenyuszodája.

Anthony Piqueras, a párizsi olimpia és paralimpia – egynapos látogatásra a magyar fővárosba érkezett – technikai igazgatója a szerdai bejárást és workshopot megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „a Duna Aréna minden jövőben épülő, így a párizsi olimpia vizes versenyeinek otthont adó uszodának a mintája lehet”.
„Példa arra is, miként hasznosulhat egy sportlétesítmény a hazai nagyközönség és a sportolók számára egyaránt” – folytatta Piqueras. Kiemelte: a fenntarthatóság, amely a Duna Aréna tervezésekor és építésekor követelmény volt, alapvető szempont a franciaországi játékok előkészítésekor is.
Mivel a 2024-es párizsi ötkarikás játékoknak még nincs versenyuszodája, ezért a franciákat különösen az érdekelte, hogyan lett a Duna Aréna a világ egyik leggyorsabb medencéje, illetve hogyan oldották meg a magyarok, hogy a vizes világbajnokság idején az ideiglenes lelátókkal 15 ezres, végleges formájában pedig 6 ezres legyen a lelátó. Ezen kívül azt is tudni szerették volna, mi volt a gyors kivitelezés titka. Ezért már a nyári vizes világbajnokság alatt kérték Fürjes Balázstól, hogy megismerhessék a Duna Arénát, mert annak mintájára szeretnék felépíteni a párizsi olimpiai uszodát.
Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti városépítések kormánybiztosa beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna Aréna az adott szó betartásáról, az összefogásról és a magyar teljesítményről szólt. Hozzátette: alig két év alatt kellett megépíteni azt, amire más szervezőknek hét-nyolc év állt a rendelkezésükre.
„Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a magyar Országgyűlés szinte teljes egységben elfogadott egy törvényt, amely gyorsító pályára tette a beruházást, valamint összefogott a polgári kormány, Budapest független polgármestere és Angyalföld szocialista polgármestere, akik pártérdekeket félretéve tudtak egy nagy közös célért együttdolgozni, és ennek meg is lett a gyümölcse” – jelentette ki a kormánybiztos.

Budapest, 2018. január 31.
Az átépítés alatt álló Duna Aréna 2018. január 31-én. Az uszodát a vizes világbajnokság utáni igényeknek megfelelően építik át május végéig.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Fürjes szerint végül a Duna Aréna szólt a magyar tehetségről is, hiszen kizárólag magyar építészek és mérnökök tervezték, és a magyar építőipari vállalatok építették föl.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a Duna Aréna három rekordot is felállított: soha ilyen rövid idő alatt – másfél év – ekkora méretű uszoda még nem épült fel a világon. Soha nem volt rá példa, hogy az olimpiát követő úszó világbajnokságon tizenegy világcsúcs szülessen, illetve nem volt még olyan építkezés Magyarországon, amely ötezer embernek adott volna munkát.
Gyurta Dániel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottságának magyar tagja arról beszélt, hogy nagy élmény volt versenyezni az arénában. Hozzátette: a külföldi versenyzőktől is azt hallotta, nagyszerű volt hangulat a világbajnokság idején, amelyet még az amerikaiak is „tátott szájjal” figyeltek. A londoni olimpia mellúszó bajnoka elmondta: a limai kongresszuson is szinte minden NOB-tagtól hasonló visszajelzéseket kapott, ezért sajnálja, hogy Budapest visszavonta olimpiai pályázatát, mert szerinte jó esélyekkel pályázatott volna a 2024-es játékok megrendezésére.
„Remélem, hogy Budapest mielőbb újra ott lehet a pályázó városok között” – zárta mondandóját Gyurta.
A szervezők írásos tájékoztatója szerint a Duna Aréna végleges kialakítása ütemesen halad, és a tervezett május végi határidő előtt befejeződik. A létesítmény már májusban két nagy nemzetközi versenynek ad otthont: előbb itt rendezik a műúszók, majd az úszók világkupáját. Mindkét világverseny először lesz látható Magyarországon.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Minőség és elegancia az íróasztalok világában

Napi közel nyolc órát töltünk mellette – nem is csoda, hogy íróasztalból a csúcsminő…