Gulyás: aki elhiszi, hogy előre megnyerte a választást, el fogja azt bukni

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a kormánypártoknak nem szabad elhinniük, hogy előre megnyerték a jövő évi parlamenti választást. Véleménye szerint semmilyen jel nem mutat arra, hogy Botka László visszalépése az MSZP miniszterelnök-jelölti tisztségétől a centrális erőtér végét jelentené. A fideszes politikus elképzelhetőnek tart valamiféle együttműködést, koordinált kampányt a baloldal és a Jobbik között a választáson, de az szerinte semmiképp nem lesz formális szövetség.

A nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja vezetőjének szeptemberben megválasztott Gulyás Gergely a mandiner.hu hírportálon hétfőn megjelent interjúban a jövő évi esetleges választási győzelemmel kapcsolatban azt mondta: bár az objektív gazdasági adatok alapján van mire építenie a Fidesznek, „aki elhiszi, hogy már előre megnyerte a választást, az el fogja bukni azt; elbizakodottságra tehát nincs okunk”.
Az ellenzékről szólva arról beszélt: „semmilyen jel nem mutat arra”, hogy a centrális erőtér végét jelentené az, hogy a múlt héten Botka László szegedi MSZP-s polgármester lemondott miniszterelnök-jelöltségéről. Hozzátette: a közvélemény-kutatások szerint a balliberális oldal pártjai együtt ma is több szavazatot kapnának, mint a Jobbik.
A baloldal és a Jobbik esetleges választási együttműködésével kapcsolatban kifejtette: nem tartja elképzelhetőnek közös jelöltek állítását, formális szövetséget, de azt igen, hogy a két oldal hasonlóan koordinált kampányt folytat majd, mint a veszprémi és a tapolcai időközi választáson. Mint mondta, mindkét körzetben mind a Jobbik, mind a baloldal indított jelöltet, de a baloldal Veszprémben, a Jobbik a tapolcai körzetben „fejtett ki aktív kampánytevékenységet”.
Frakcióvezetőként Gulyás Gergely az őszi ciklusban fő feladatának azt tartja, hogy biztosítsa a stabil politikai támogatást a kormánynak, valamint, hogy minden segítséget megadjon azoknak a fideszes és KDNP-s képviselőknek, akik egyéni választókerületben indulnak újra mandátumért.
A kormánypártok és az ellenzék parlamenti együttműködésével kapcsolatban a politikus reményének adott hangot, hogy „legalább nemzeti ügyekben” létrejöhet az ukrajnai magyar nyelvhasználatot érintő törvény elleni fellépéskor megtapasztalt egység, ötpárti összefogás. „A magyar politikai elit önmagának árt, ha semmilyen kérdésben nem tud kompromisszumot kötni” – jelentette ki.
Hozzátette ugyanakkor: a balliberális ellenzék addig hergelte magát és híveit „a kormánnyal szembeni utálatban”, hogy a legésszerűbb kompromisszum is árulásnak tűnik.
Az eldurvuló közéleti hangnemmel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta: ha az ellenzék felismerné, hogy számára politikailag sem érte meg, hogy nem jött létre nemzeti egység bevándorlásügyben, akkor „talán változhat a közélet stílusa”. Az a hangnem, amit „az ellenzék megenged magának”, alkalmas lehet arra, hogy híveit fanatizálja és gyűlöletet keltsen a kormánypártokkal szemben, „de a csendes és mérsékelt többség szimpátiájának elnyerésére aligha” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy fideszes lakossági fórumokon vagy bármilyen pártrendezvényen elsősorban az idősebb generáció tagjai vannak jelen, a politikus azt mondta: noha korábban „elég jól álltak” a fiatalok bevonásával, most kevesebben vannak közöttük azok, akik hajlandóak lennének tenni a kormánypártokért. A választási kampány azonban mindig jó lehetőséget kínál arra, hogy a fiatalokat megszólítsák, „a körükben általánosan is jellemző közéleti apátiát gyengítsék” – tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta: a Fidesz számára megtiszteltetés, hogy az idősebb generáció tagjai közül sokan, akik „nem is elsősorban maguknak, hanem gyermekeinek és unokáiknak szeretnének polgári jövőt biztosítani Magyarországon”, ilyen aktívan, önzetlenül vállalnak részt a szövetség életében és a kampányukban.
Az ukrán oktatási törvényt a frakcióvezető úgy kommentálta: tűrhetetlen annak elfogadása, és a kormány mindenki figyelmét fel kívánja hívni a jogszabály tarthatatlanságára. Az anyanyelven való oktatás „brutális korlátozása” minden, a kisebbségi nyelvhasználat területén létező európai jogi normával és a két ország közötti alapszerződéssel is szemben áll – jelentette ki. Hangsúlyozta: Ukrajna a területi integritása tekintetében is elveszíti az erkölcsi alapot arra, hogy a nemzetközi jogra hivatkozzon, ha egyébként más területen két lábbal tiporja azt – fűzte hozzá.