Bevándorló és nem bevándorlóországokat különböztetett meg Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol az őszi ülésszakot megnyitó napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: „mi magyar Magyarországot akarunk” és „egy európai Európát is szeretnénk”. Kijelentette: Magyarország sosem lesz bevándorlóország. Az is mondta, hogy a brüsszeli bürokraták a „Soros-tervet” valósítják meg, és „Soros tenyeréből esznek”. A kormányfő szerint a választóvonal abban áll, hogy vannak a bevándorlást elfogadó, helyeslő, sőt időnként szervező, mára kevert népességűvé vált országok – ahol a keresztények aránya csökken, amit a legfrissebb osztrák beiskolázási adatokkal példázott -, s vannak olyanok, mint Magyarország, amelyek ragaszkodnak biztonságukhoz, életformájukhoz, nemzeti, vallási, kulturális identitásukhoz. Európa jövője azon múlik, hogy a két országcsoport tiszteletben tartja-e egymás demokratikus népakaratát – hangoztatta, kijelentve: „mi elfogadjuk, hogy a bevándorlóországok úgy döntöttek, bevándorlóországokká válnak, azt kérjük, ők pedig fogadják el, hogy mi sosem leszünk azok”. Ma a bevándorlóországok úgy oldanák fel az ellentéteket, hogy „azt javasolják: legyünk mi is bevándorlóországgá, és ha erre nem vagyunk hajlandóak, akkor megerőszakolnak és rákényszerítenek bennünket” – mondta Orbán Viktor, aki úgy értékelt: erről szól a kötelező kvóta, és ezt a tervet Soros György tervének tekinti, mert ő fogalmazta meg, tette közzé a saját neve alatt. „Ezt valósítják meg a brüsszeli bürokraták, akik mellesleg Soros tenyeréből esznek” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ezért van az asztalon egy állandó kötelező betelepítési rendszerre vonatkozó európai bizottsági javaslat. Emlékeztetett, a Fidesz-KDNP-frakció a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció lebonyolítását kérte a kormánytól. „Ezt a javaslatot egyetértőleg fogom a kormány elé terjeszteni” – közölte a miniszterelnök, aki a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre buzdított mindenkit, akinek fontos az ország függetlensége, biztonsága, nemzeti kultúrája, keresztény gyökerei. Felidézte: kormánya nyáron is folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítési tervek elleni küzdelmet. Szavai szerint a világban zajló átrendeződés következménye az a népmozgás, amely Európát is elérte, ráadásul ez egybeesik „az iszlám legújabb világoffenzívájával” is. Az EU azonban elhibázott bevándorlás- és külpolitikát folytat – mondta -, ráadásul ragaszkodik hibáihoz, így Európa ma egy olyan kontinens, amely nem védi, hanem kinyitja külső határait, ami újabb csábítást jelent népvándorló tömegeknek. „Amit eddig láttunk, csak a bemelegítés volt” – jelentette ki, utalva egy NATO-kutatóintézetben készült előrejelzésre, amely szerint 2020-ig 60 millió ember mozdul meg Afrikából, döntően Európa felé. Az elhibázott brüsszeli politika következményének nevezte a rendszeres terrorcselekményeket, a közbiztonság drámai romlását és Európa demográfiai, vallási, kulturális arculatának megváltozását. „Ez az, amitől meg akarjuk védeni magunkat, Magyarországot, Közép-Európát, és ha még lehet, az egész EU-t is” – mondta. A kormányfő értékelte az ország gazdasági helyzetét is, kijelentve: sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar. A kormányfő kiemelte az államadósság 74 százalék alá csökkenését, a gazdaság második negyedéves 3,2 százalékos bővülését, a foglalkoztatottak számának több mint 4,4 millióra növekedését és a munkanélküliség 4,2 százalékra csökkenését. Azt mondta, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság. Megjegyezte: folyamatosan lépnek át a közfoglalkoztatottak a magángazdaságba. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: a béremelések következtében egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon. Jelezte ugyanakkor, hogy a vállalatok versenyképességének javításával párhuzamosan szükséges és lehetséges a bérek további növelése. Az iparban, az építőiparban és a kereskedelem-vendéglátás területén is van még lehetőség bérnövekedésre – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a családpolitika – amely magában foglalja a családi adózást, a gyermekegészségügyi ellátást, az oktatást, a sportot, a lakástámogatást és a munkahelyvédelmi akciótervet – továbbra is a kormányzati munka középpontjában marad. „A kormány bevándorlás- és migránspolitika helyett családpolitikát folytat” – fogalmazott, úgy értékelve: „a családok helyzete javul, vagyis mi sem dolgozunk hiába”. Közölte, ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy 467 ezer gyermek ingyenesen kapja az étkezést a bölcsődében, az óvodában és az iskolában; a gyermekétkeztetésre fordított összeg hét év alatt 2,5-szeresére nőtt, idén ez 74 milliárd, jövőre pedig 80 milliárd forint lesz. Hozzáfűzte: az összes diák 85 százaléka – több mint egymilliónyian – térítésmentesen kap tankönyvet. Iskolafejlesztési program is indult, 400 település 527 intézménye újul meg – tájékoztatott. Megjegyezte továbbá, hogy a pedagógusélet-pálya bevezetésével sikerült emelni a tanárok megbecsülését, és bár a helyzet még messze nem tökéletes, de már össze sem lehet vetni az előző kormánytól megörökölt 2010-es állapotokkal. A kormányfő annak kapcsán, hogy Magyarországon nyaralt 500 ukrán gyermek, azt mondta, fájdalmasan érinti Magyarországot az ukrán politikának az a döntése, amellyel megfosztja a magyar gyermekeket a felső tagozattól kezdve a magyar nyelvű oktatástól. „Mit vétettek ezek a magyar gyermekek, mit vétettek az ő szüleik?” – kérdezte. Az elmúlt időszak eseményeiből kiemelte a vizes, majd az azt követő cselgáncsvébét, úgy kommentálva: „Budapest belépett a globális sportnagyvárosok elit klubjába”. Szerinte a futball-világbajnokságon kívül bármilyen világsportesemény megrendezésére képes az ország.
